T-303. 2025.06.08. Példabeszédek 1.rész

Arra gondoltam, hogy az elkövetkező alkalmakon, vegyük elő a Példabeszédek könyvét, mert sok hasznos mondanivalója van számunkra. Ezt az ószövetségi könyvet Salalmon írta, aki Dávid király fia volt. Salamon nagy bölcsességet kapott az Úrtól, mert ez volt a kérése, amikor megkapta a királyságot. Tanulságos, hogy nem gazdagságot, hatalmat kért, hanem, hogy bölcsen tudja irányítani a rá bízott népet. Isten ezt meg is adta neki, és ráadásként nagy gazdagságot és békés uralkodást is. Sajnos az uralkodása végén viszont azt látni, hogy az idegen népből való sok feleség miatt a bálványimádás bűnébe esett. Ebből is tanulhatunk. A bölcsesség is addig tart, amíg az Úr útján járunk és féljük őt. A legnagyobb bölcstelenség letérni az Isten által kijelölt útról. Ez nagy figyelmeztetés számunkra. Lehet sokáig hívőként élni, de mindig ott leselkedik a veszély, hogy letérhetünk a keskeny útról. Tehát mindennapi éber figyelem szükséges a hívő ember életében, és szoros ragaszkodás az Igéhez, az Úr Jézushoz.

Most pedig felolvasom a Péld. 1.rész 7-9-ig terjedő szakaszát.

„Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg. Hallgass fiam apád intésére és ne hagyd el anyád tanítását, mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!” Péld. 1.7-9.

Most nézzük meg mi a bölcsesség. A világi meghatározása így szól: az a képesség, hogy tudást, tapasztalatot és jó ítélőképességet alkalmazunk az élet bonyolultságaiban való eligazodáshoz. A döntéshozatal során gyakran összefüggésbe hozható az éleslátással, a belátással és az etikával. Vagy egy másik meghatározás szerint: Az alapos megfigyelés, megítélés, szólás, célszerű cselekvés tulajdonsága. Az egyén azon képessége, hogy hosszú távú józan, igaznak bizonyuló döntéseket tud hozni. Az a képesség a tudáson és a tapasztalaton alapszik.

Ezzel szemben mit olvasunk az Igében? „Az Úrnak félelme feje a bölcsességnek.”. Vagy: „A bölcsesség kezdete, az Úrnak félelme és a bűntől való eltávolodás”. Gondoljátok át, hogy milyen sok bölcs, nagy tudású ember élt eddig a földön és milyen nagy találmányokkal álltak elő, és tették kényelmesebbé az életet. De vajon ezek közül hányan voltak Istenfélők? Hányan fognak majd kegyelmet kapni a nagy fehér királyi szék előtt? Azt gondolom, hogy nem sokan. Akkor tehát az örök élet szempontjából nézve mi értelme volt az életüknek? Isteni szempontból egy elfecsérelt életük volt. Lehet sokaknak segített ebben a rövid földi életben, de attól ugyanúgy az örök kárhozatban lesz részük. Az egyedüli bölcs cselekedet az, ha bűneinket megvallva, Jézus Krisztuson keresztül jövünk Istenhez, megbékélünk Vele és Vele járunk életünk során. Egyébként az emberi bölcsességet, értelmet, is a Teremtőnktől kapjuk, így nincs mivel dicsekednünk.

Most térjünk rá a 8. és 9. versre. „Hallgass fiam apád intésére és ne hagyd el anyád tanítását, mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!” Tehát ezek szerint már a régi időkben is figyelmeztetni kellett a fiatalokat arra, hogy hallgassák meg a szülői intést, tanítást. Amíg kicsik voltunk még, csak-csak meghallgattuk, de, ahogy serdülünk, egyre inkább szeretjük elereszteni a fülünk mellett a figyelmeztetéseket. Vagy, ha meghallgatjuk, akkor sem tartjuk fontosnak, és nem azok szerint cselekszünk. Ezen átmentem én is és bizony sok kellemetlenségtől megszabadultam volna, ha hallgatok a szülői intésre. Higgyétek el, hogy szüleitek az élettapasztalatuk alapján a legjobbat szeretnék nektek, még ha nem is úgy látjátok! Azért vannak a figyelmeztetések intések, hogy olyan felnőttekké váljatok, akik még ha nem is térnének meg korán, de tisztességes életet éljenek. És mihez hasonlítja az engedelmességet, a szülői intés elfogadását? Ékes koszorúhoz a fejen, és ékszerhez a nyakon. A koszorút a győztesek kapták, az elismerés jele volt és az ma is. Bár mostanában inkább érmeket, kupákat, oklevelet kapnak a versenyzők, de mindenki büszke ezekre. Aki tehát megfogadja a jó tanácsot, megjobbító figyelmeztetést az nemcsak másnak, de magának is jót tesz. Milyen szülői figyelmeztetések hangzanak el? Tarts rendet, feküdj le időben, szépen egyél, ne válogass, készítsd el a házi feladatot, pakolj be az iskolatáskába, olvass többet, ne barátkozz a rendetlen gyerekekkel, idegenekkel ne állj szóba és még sorolhatnánk. Ha ezeket minél többet halljátok és meg is teszitek előbb utóbb rutinná, rendszeressé válik életetekben, és már nem is kell mondogatni, ösztönös cselekedetek lesznek. Bár nem mindenki egyforma ezen a téren, vannak későn érő fiatalok. Gondoljátok el, mi lenne, ha minden gyerek azt csinálná, amit szeretne. Bár sajnos sok szülő engedi ezt mostanában, de ennek nagyon rossz hatása van a gyerekekre. Pl. rendetlenség van a szobában, fáradt az iskolában, esetleg el is alszik,- mert ilyenről is hallottam- a késő estig tartó számítógépes játék használata miatt. Jó, ha megértitek, hogy gyerekként sokszor még nem tudjátok, hogy mi van a javatokra. Azt gondoljátok, sok mindenben korlátozva vagytok, de így váltok érett, tiszteletreméltó felnőttekké. Ékszer is az engedelmes élet. Milyen az ékszer? Szép, szemet gyönyörködtető, értékes. Ti is ilyenek lesztek, ha megfogadjátok a szülői tanítást. Dísze, éke lesztek, mondjuk az osztálynak, akire jó ránézni, aki láthatóan „ragyog” a többiek közt. Az engedetlen, rossz gyerekekre, akiket nem feddenek, nem tanítanak a jóra, azokra ránézni sem jó.

Isten vezesse az életeteket, hogy tudjatok az Ő tetszésére élni és megfogadjátok a szülők tanításait!

Ámen